Kálvária Unterranna - barokk gyöngyszem és a pálos atyák emlékműve
A kálvária Unterranna északkeleti részén, egy meredek lejtőn, kissé eldugottan fekszik. 1414-ben Hans III von Neudegg, Ranna ura és felesége, Kunigunde kolostort alapított Unterrannában, és a templomot Mária és Szent István tiszteletére kolostortemplommá alakította át. A magyarországi Szent Pál Eremita-rendből 12 szerzetest hívtak Unterrannába. 1516-ban szentelték fel a templomot és a kolostort.
A kolostor a reformáció idején összeomlott, 1619-ben kifosztották. A kolostor a 17. század második felében élte fénykorát. Ebben az időben épült a kálvária (1675-1680) is. II. József császár 1783-ban feloszlatta a kolostort. Az épületet minden más vagyonával együtt elárverezték a vallási alap javára. A templom 1797-ig maradt plébániatemplom, amikor a plébániát egyesítették Niederrannával. 1829/30-ban a kolostor épületeit és a templomot nagyrészt lebontották. A templom romjai mellett megmaradt a Johannes Nepomuk-kápolna a szent 18. század közepéről származó szobrával.
1985-1993 között a Mühldorfi Turisztikai Egyesület szakértők irányításával restaurálta a teljes komplexumot. A keresztút Unterrannában kezdődik egy Nepomuki Szent Jánosnak szentelt kegyhely mellett, és meredeken vezet fel a hegyre. Ettől jobbra és balra a nyitott félköríves útmenti kegyhelyek formájában találhatóak a keresztút stációi. Kilenc ilyen kápolna után érjük el a Keresztrefeszítés kápolnáját. Ez elliptikus alaprajzú és kupolával ellátott. A keresztrefeszítési kápolnában egy oltár található egy nagy feszülettel (12. stáció) és két stációképpel (10. és 11. stáció). A kápolnából az út a Szent Sír kápolnához vezet.
