A Duna menti területek mindig kedvelt lakóhelyek voltak: A természetnek kedvez az enyhe klíma, a termékeny termőföld, a folyam ideális közlekedési és kereskedelmi útnak számít.
Hosszú múltra visszatekintő hagyományairól – különösképpen Wachau földje - két rendkívüli hölgy tanúskodik: A kereken 32000 éves Galgenbergi Vénusz és a fiatalabb, tizenegy centiméteres, mészkőből kifaragott 7000 éves Willendorfi Vénusz. A Galgenbergi Vénuszt csak 1980-ban találták meg. Ez a világ legrégebbi kőből készült női szobra. A szobor egy másolatát a Krems im Weinstadtban lévő múzeumban állították ki, az eredeti szobor Bécsben, a természettudományi Múzeumban található.

A római idők nyomai még ma is sok helyen láthatók. Különösen eleven a múlt a Carnuntumi Archeológiai Parkban. A rómaiak voltak, akik a dunai emberekkel megismertették a szőlő kultúrát. Kre. 16-ban Norikurn (körülbelül a mai Kelet és Dél-Ausztria) majd nem sokkal később Pannónia (a mai Kelet-Ausztria) területe római provincia lett. A Duna körülbelül Kru. 430-ban a Római Birodalom északi határának számított. A rómaiak hamar felismerték, hogy birodalmuk határát nem terjeszthetik az Északi és Keleti tengerig. Ezért először egy sor katonai létesítményt építettek a Duna mentén majd képítették a határvédelmi rendszert, az úgynevezett Limest.

Alsó Ausztria tulajdonképpeni történelme, a mai Ausztria központi területe 976-ban a Babenberger családdal vette kezdetét. 270 évig uralkodtak, kolostorokat, városokat alapítottak, bátran védték az országot az ellenséges csapatokkal szemben. II. Frigyes, az utolsó Babenberg halála után 1246-ban az osztrák és a külföldi nemesek harcba szálltak Ausztria uralmáért. Ebben a helyzetben az osztrák grófok önmaguk megsegítésére összefogtak és a fiatal, morva őrgrófot, Przemysl Ottokart választották Ausztria hercegének. 1273-ban Rudolf von Habsburg grófot, I Rudolfként választották német-római királlyá, és Ottokar ezzel elvesztette hatalmát. Valószínűen minden idők legnagyobb lovagi csatájában 1278. Augusztus 26-án Dürnkrut és Jedenspeigen között végül elesett Ottokar király. A Habsburgok győzelmével kezdetét vette uralmuk Ausztriában, és ezzel az elkövetkező 640 évre el is dőlt a Duna-Alpok térségének hatalmi sorsa.

A Kuenringerek a XI. és XIII. század között uralkodtak Wachauban. Cselekedeteikről különböző történetek születtek. Néhány közülük hatalmas uraságnak ábrázolja őket, másokból meg a kegyetlen, rosszhírű rablólovag képe tárul elénk. A Kuenringerek földesúri nemzetség voltak. Azzo a családalapító, a XI. században érkezett Ausztriába. A XIII. században érték el hatalmuk csúcspontját, amikor egy nemesi viszály élére álltak II. Frigyes Babenberg hercegével szemben, másrészt jelentős szerepet játszottak a morva Przemysl II. Ottokar herceggé választásában. A Habsburgok alatt elvesztették befolyásukat. A Kuenringerek uralma alá tartozott többek között Dürnstein és Aggstein vára.

1278-tól 1918-ig 640 éven át alakították Ausztria sorsát. Az egykori dunai monarchia nyomai a számos barokk építményen keresztül különösen jól érzékelhetők. Példa rá az olyan kolostorok, mint a Melki Kolostor vagy a Marchfelden lévő kastélyok. Az Osztrák Főhercegség a Habsburg birtokok központja lett, ami később a cseh és magyar területekkel tovább bővült. Mivel a Habsburgok a XV. Századtól római császárok és német királyok is voltak, Alsó Ausztria gyakorlatilag a Német Római Birodalom és a német nemzet központjának számított. Ezzel egyidejűleg Alsó Ausztriában és a Duna mentén fergeteges kulturális fejlődés vette kezdetét, majd a barokk korban érte el tetőpontját. A kolostorokat, mint például a Melki Apátságot barokk stílusban építették át, a vidék képét mind a mai napig meghatározó kastélyokat építettek. Így jutott hozzá Mária Terézia Jenő herceg Hofban felépített kastélyához, ami azután a császárnő nyári rezidenciájaként szolgált.

A Duna menti kolostorok évszázadokon át rányomták bélyegüket a gazdasági és kulturális életre. Melk, Dürnstein, Göttweig vagy Klosterneuburg. A barokk korban a Bencés szerzetesek Melkben, Göttwegben az Ágostonrendi kanonokok Dürnsteinben koruk legjobb építészeivel pompás formában újjá alakították kolostoraikat.Emellett a szőlő termesztés fejlődésében is központi szerepet játszottak. A XV. Század végén a wachaui szőlőhegyek csaknem háromnegyede egyházi birtok volt. A kolostorok hatalmas présházakat alakítottak ki, amik mind a mai napig helységek meghatározó képéhez tartoznak. A világ első szőlészeti iskoláját 1860-ban indították útjára a Klosterneuburgi Apátságban, ma pedig ez Ausztria legnagyobb magán szőlészeti- borászati üzeme.

Nibelungengau – az Ybbs és Melk közötti Duna szakasz onnan kapta nevét, hogy a Nibelungenlied szerint Bechelari Rüdigernek itt volt a székhelye. Bechelar Pöchlarn korábbi neve volt. A Nibelungenlied a XIII. század elején keletkezett, a Duna térségéből származó költő nevét homály fedi. A Nibelungenlied cselekménye részben a Duna mentén részben Nibelungengauban játszódik. A német nyelven írt leggazdagabbnak számító középkori hős eposz 700 éves töredékeire a Melki Apátságban bukkantak rá és ott is állították ki.